Szent Mihály nap
Szent Márton nap
Advent
Betlehemezés
Vízkereszt
Farsang
Húsvét
Szent György napja
Pünkösd
Szent János napja
Fonó

 

Iskolánkban a kezdetektõl fogva nagy szerepet kapnak az ünnepek. Nagy hangsúlyt kap a gyermekek nevelésében a természethez kötõdõ életritmus megélése, tudatosítása. Minden nagyobb ünnepet, amit a népi hagyomány ismer, iskolánkban a gyermekek is megismerhetik, részt vehetnek bennük, átélhetik a népi bölcsességekben rejlõ tudást.

Azt a világlátást szeretnénk feléleszteni a városi közösségben élõ fiatalokban, amit nem élhetnek meg a nagyvárosban; arra a lelki higiéniára szeretnénk a gyermekek figyelmét fordítani, ami a természet rendjében megtalálható. A városban élõ ember a természet változásait kevésbé éli meg, a mesterséges környezet ettõl elrekeszti a városlakót. S ezzel együtt meg is fosztja a természeti körforgás csodás élményétõl, amit a nagyvároson kívül lakók életük részeként élnek meg.

A színpompás tavaszi-nyári hónapokat az egyre sötétedõ õsz és tél váltja fel. A növényzet változása az emberi lelket is magával ragadja. Szeptemberben Szent Mihály ünnepén elkezdõdik a befelé fordulás idõszaka. Szent Márton már arra figyelmeztet, hogy a nap fényességét csak saját magunkban kereshetjük, a természetben már nem találjuk meg. S a lélek higiéniája meg is követeli ezt a belsõ munkát. Azok a hónapok következnek, amelyek szinte elviselhetetlenek, ha nem hótakaró borítja a földet. Minden lény várja a fény születését, de csak az ember varázsolhatja magában elõ a karácsonyi ünneppel. A várakozásban mindig ott van a feszültség, amit a karácsonyi ünnep nem oldhat fel, hiszen a tél tovább tart.

Az esztendõ hajnalán, farsangkor robban ki az indulat. Az emberi természetben megbújó rossz tulajdonságok temetõje, a tréfák, bolondozások ünnepe, a karácsonyi áhítat feloldása. A nagy fellélegzés a tavasz.

A természet újraéledése, az élet megújulása, a lelki vagy fizikai böjtölés a megtisztulást, a termõvé válás rítusrendszerét alakította ki az emberben. A Húsvét ideje a nap, a fény erejének nagy ünnepe.

Szent Mihály a sárkánnyal harcol szeptemberben, Szent György a sárkánnyal harcol áprilisban, az elsõ kordában tartja a fenevadat és isteni parancsra cselekszik, míg az utóbbi elpusztítja azt és szíve parancsára hallgat. A gonosz fölötti diadal elõször az égben, majd a földön is megtörténik.

A fény diadalútjának következõ állomása Pünkösd. Vele együtt megjelenik a természetben az a burjánzás is, aminek mellékhatása manapság az allergiás tünetek számának növekedésében mutatkozik meg.

Ünnepeink sorát a Szent János nap zárja. Ez a bizonyítványosztás ideje, ami a tûzugrással, az ugrás során a kívánság tûzbe hajításával végzõdik.

 

Az iskolaév nem alkalmas arra, hogy egy teljes ünnepkört lehessen a gyermekekkel átélni. De elegendõ ahhoz, hogy a tanulók olyan fogódzkodót, kereteket kapjanak az iskola idõszaka alatt — talán utána is — ami segít nekik az eligazodásban, és olyan rítusrendszert alkot, ami biztonságot ad állandóan változó világunkban. Tanulóinkban az ünnep közeledtével egyre nagyobb lesz a várakozás. Minden ünnep más és más élményt ad, és ezek az élmények az egyéni fejlõdésre és az osztály- vagy iskolai közösségre is termékenyítõen hatnak. Minden életkor megkívánja, hogy a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve alakítsuk ki az ünnepeket, azok jellegzetességeit megtartva.

A Szent Mihály nap Szeptember 29-én a pilisborosjenõi kálváriadombon zajlik. A kisebbek az elsõ osztálytól a harmadik osztályig a Pilisborosjenõhöz közel lévõ „egri várromnál” küzdenek meg a gonosz sárkánnyal, és visszaszerzik tõle az elrabolt lelkeket.

Minden elsõsnek nagy kihívás a félelemmel megküzdeni, és bemerészkedni a várromok közé. De sok-sok segítséget kapnak a második és harmadik osztályosoktól. A közös cél minél több kövecskét visszaszerezni a sötétséget jelképezõ sárkánytól. A nagyobbak negyedik osztálytól felfelé már nem élik át a mesés történetet, mint a kisebbek, nekik az a feladatuk, hogy találjanak maguknak megfelelõ nagyságú köveket, egy fehéret a jó cselekedeteik, meg egy sötétet a rossz cselekedeteik arányában. A nagyobb osztályok egy hosszabb túrát tesznek a kálváriadombig míg a kicsik a sárkánnyal küzdenek. A két csoport a kálváriadombon találkozik, ahol egy nagy kétkarú mérleg segítségével mérlegre tesszük a jót és a rosszat.

Szent Márton November 11. Míg a közösségben rejlõ lelkiismeretet és bátorság megmérettetése, a számadás Szent Mihály ünnepének célja, addig Szent Mártonkor a novemberi sötétségben a természetben megélhetõ sötét és a fény kontrasztjával szembesülnek a gyermekek. Az elsõ években sötét Holdvilág árokban mentek végig csoportban vagy egyedül, csak lampionok segítettek a tájékozódásban. Az utóbbi idõben a Hármashatár-hegyen tartjuk az ünnepet. Ekkor ébred fel a gyermekek saját belsõ ereje, mely biztonságot adhat a sötétben megtett úthoz. Az út végén nagy tûz fogadja az odaérkezõket. Minden gyermekre felszabadítólag hat a megélt élmény, a bizonytalanul megtett út után jó érzés megérkezni.

Advent négy hét tudatos készülés a karácsonyra. Az elsõ vasárnapi koszorúfonás, melyet a nagyok egyénileg, a kisebb gyermekek közösségben, szülõk, gyermek és tanító együtt készítenek el gyertyafénynél. Majd a családi koszorú gyertyáit otthon, az osztálykoszorú gyertyáit pedig az évszakasztalon minden nap meggyújtjuk, hogy emlékeztessen a fény földre születésére. Advent idõszakában az iskola közössége minden hétfõn találkozik az aulában, hogy közösen gyújtsuk meg az iskola adventi koszorúján a megfelelõ gyertyát vagy gyertyákat. Errõl a gyertyáról veszik el tüzet az egyes osztályok, hogy saját termükbe vigyék.

A betlehemezés a pilisborosjenõi kálváriadombon, az utolsó tanítási nap estéjén volt az elsõ években, (az utóbbi idõszakban új helyszínekkel kísérletezünk,) ahová tanárok, szülõk és gyermekek egyaránt eljönnek. Minden évben más osztály ad elõ betlehemi játékot, melynek természetes világítását a hó és a gyertyák adják. A betlehemi játék utáni közös éneklés, az óév utolsó együtt töltött percei a családok bensõséges ünnepe a Karácsony elõtt.

Vízkereszt Január elsõ tanítási napja. A Solymárhoz közeli Rózsika-forráshoz teszünk egy kirándulást. Ott elégetjük az adventi koszorúkat, búcsúztatva ezzel az óévet. Mivel ezen a jeles napon a vizek varázserõvel bírnak, viszünk magunkkal az osztályba is, hogy azt szétlocsolva közös kívánságaink teljesüljenek az újévben.

Farsang az emberi lélekben megbújó rakoncátlanság ünnepe februárban. A nagy vigasságok ideje. A gyermekek, szüleik és tanítóik maskarákba öltöznek. Az ünnep célja az együttlét és jó hangulat. Kicsapongó jókedvvel táncol az iskola apraja-nagyja. A néptáncot és a válogatott mulatságokat, mint a kecsketáncoltatást, bolondverbunkot, a bûnbak kinevezést a kiszebábégetés követi. A kiszebáb égetésével beköszönt a húsvét elõtti csönd, a tisztulás idõszaka.

A Húsvét elõtti idõszak mindig az önnevelés idõszaka is. Az osztálytanítók a diákjaikkal az életkornak megfelelõ mértékben beszélgetnek el, ki mit tett magáért vagy másokért. Ebben az idõszakban még érzékenyebben figyelünk a felmerülõ morális és erkölcsi kérdésekre cselekedetekre. A gyermekek önismeretet szereznek anélkül, hogy emberi méltóságuk sérülne. A nagyhéten az utolsó elõtti tanítási napon az iskolában takarítunk a gyerekekkel együtt. Az osztálytermeknek is tükrözniük kell a belsõ „megtisztulást”. Az utolsó tanítási napon a lányok az iskolában maradnak, míg a fiúk az iskolából indulva kirándulást tesznek. A lányok tojást festenek, süteményt sütnek, népi játékokat tanulnak. Felkészülnek kirándulásról visszatérõ fiúk fogadására.

Szent György napja április utolsó vasár-, nálunk vásárnapja. A Szent György napi vásárt, mely már hagyománnyá vált nem csak iskolánk, de kerületünk életében is, az ódon hangulatot árasztó óbudai Fő téren rendezzük, Vásári portékákat készítenek szülők, egész éves folyamatos munkával, és gyermekek is. Ezen kívül sok, iskolánkkal szimpatizáló kereskedő hozza el ide természetes anyagokból készült portékáját, és ajánlja fel bevételének egy részét az iskola céljaira. A nap fő látványossága mégis a téren előadott Szent György legenda, melyben egyaránt szerepel szülő, tanár, gyermek.

A pünkösdi ünnepet Csobánka közelében, egy természetvédelmi területen tartottuk a kezdeti években, mostanában a Virágosnyeregben ünneplünk. A fiúk vetélkedésével telik a nap. Egy akadálypályán mérik össze fizikai állóképességüket és ügyességüket. Aki elsõ lesz, az nyeri el a pünkösdi király címét. A lányoknál a választást a „véletlen irányítja”, akire pillangó száll a körjátékok játszása közben, az lesz a pünkösdi királyné. Királyságukkal kívánságuk is lehet a gyermekeknek, mely általában nem személyes, hanem közösségi célú.

Szent János napja a bizonyítvány átadásának ideje. Ezt az ünnepet az Óbudai-szigeten tartjuk. Ilyenkor egy rövid közös éneklés és évzáró beszéd után minden osztálytanító összegyûjti osztályát, köréjük gyûlnek a szülõk, és elmondja minden gyermeknek azt a verset, melyet számára választott, s ami a részletes szöveges bizonyítvány elsõ oldalán található. A tanév utolsó ünnepélyes, s egyben felszabadító pillanata a tûzugrás. Az ekkor óhajtott kívánság, ha nem kiálltjuk világgá, valóra válhat.

A Fonó a kötetlen együttlét módja az Óbudai Waldorf Iskolában. Általában kéthavonta rendezzük. Olyan lehetõség, ahol szülõk, tanárok és gyermekek együtt énekelhetnek, táncolhatnak, beszélgethetnek. A Fonón egy-egy osztály mindig bemutat valamilyen színdarabot az érdeklõdõknek.