A tanítás minden reggel nyolc órakor kezdõdik. Az osztálytanító rendszerint az ajtóban állva, kézfogással köszönti az érkezõ gyermekeket. Majd gyertyát gyújtanak, a tanító becsenget kis rézcsengõjével, és elmondják a reggeli fohászt, erõt és kedvet kérve az aznapi munkához.

Ezek után elkezdõdik az úgynevezett fõoktatás, mely két órán keresztül tart. Ritmikus résszel indul a munka. Ez egyfajta ráhangolódást, rákészülést jelent az aznapi munkára. A gyermekek furulyáznak, énekelnek, tapsolják, dobolják a ritmust. Hosszabb-rövidebb verses vagy prózai mûveket is mondanak ilyenkor, melyeket esetleg késõbb színielõadás keretében elõ is adnak. Nyolcadik osztályban ilyenkor kerülhet sor a napisajtó fõbb híreinek áttekintésére. A ritmikus rész leteltével (mely kb. fél órát vesz igénybe) kezdõdik a tanulási munka. Az alsó osztályokban ez a számolás, formarajz, és írás olvasás epochák váltakozását jelenti. A felsõbb osztályokban ilyenkor különbözõ szaktárgyak (matematika, magyar, fizika, kémia, történelem, földrajz, biológia) váltják egymást.

A gyermekek tanítási napját úgy kell a tanítóknak beosztaniuk, hogy egyaránt megmozgassák a cselekvést, az érzést és a gondolkodást. Az oktatás mindig az élményszerû, kézzelfogható ismeretektõl halad a gondolkodás felé. Fontos, hogy a gyermekek érzelmileg is kötõdjenek a tanultakhoz, hiszen csakis így mélyülhet el igazán a tanult anyag, válhat belsõvé az ismeret.

A fõoktatás utolsó része mindig a történetmesélésé. A történetek követik a gyermek fejlõdési szakaszait. Elsõben tündérmeséket hallgatnak a gyermekek, másodikban legendákat és állatmeséket, harmadikban az Ószövetség történeteit, negyedik osztályban regéket és mondákat, ötödikben következnek a görög mitológiai történetek. Hatodik osztályban a római világ történeteit veszik sorra, hetedikben a reneszánsz és a nagy felfedezések, nyolcadikban az újkor nagy alakjainak életrajzait olvassák együtt.

A fõoktatást egy félórás szünet követi. Ezután következnek a szakórák. Ezek mindig 45 percesek. Szakórában tanulják a gyerekek az idegen nyelveket. Ilyenkor következnek a mûvészeti tárgyak, a kézimunka, euritmia, a festés, a zene, és felsõben a kézmûvesség.

A Waldorf iskola mindennapjaihoz hozzátartoznak ünnepeink is. A Szent Mihály nap, Szent Márton nap, az Advent, a Betlehemes, a harsogó farsang, a Húsvét, Szent György nap és Szent János napja, amikor üdvözöljük a nyarat és búcsúzunk az iskolaévtõl. Keretet és formát a régi magyar néphagyományból merítünk.